Ez a szám már nem tudom hányadik hete jár folyamatosan a fejünkben, megállás nélkül dudorásszuk. Mindig rajtakapjuk a másikat, hogy már megint ezt énekli. Pedig pl én sosem voltam nagy Cseh Tamás rajongó, de ennek a számnak tényleg van egy olyan hangulata...olyan igazi... és annyira natúr képei... Jó és kész. :) Nekem az a kedvenc részem: "míg én ólom füstben..." Nem tudom, miért. 
Asszem mégis:  a tökéletes férfikép: megy motorolajosan (jó, tudom, ez ilyen városi szmog akar lenni, de akkor is én leasszociáltam magamnak a motorolajat valamiért :) ), izzadtan, megtörve (mármint ahhoz képest, hogy férfi, elérzékenyült) és mégis határtalanul büszkén, mert épp az imént... :)

Piszok jó...
(S mivel M elutazott így neki szánnám e bejegyzés le nem jegyzett lényegét :) )

Egy másik szám :) Ehhez végkép nincs mit szóban hozzátenni.