Vannak filmek, amiket nézve az első perctől kezdve wellnessben érzem magam. Hihetetlenül kikapcsol, átlényegülök, megérkezem (mondjuk haza), teljességgel ellazulok. Nem tudom miért, de film nézése közben azt érezem, mintha én is éltem volna így. Valamikor. Valahol. Pedig nem.
A címben szereplő film könyv változatát először M kezdte nekem esténként felolvasni, majd egymagam olvasgattam, s végül közösen megnéztük. S hogy kettesben néztük, nyilván egy újabb hangulati pluszt ad az egészhez, mert mégis...
M szerint eléggé hasonlít a kisugárzásom Mariska (főszereplő nő) karakterére. Kettesben tényleg ilyenek vagyunk, azzal a különbséggel, hogy ő viszont nem egy Francin karakter.
Ha érdekel valakit, íme egészében a film:
Ui.: A oldalkocsis motoron hordható lábhajtású esztergapad - mely szükség esetén bármikor kéznél van - sajnos nem szerepel a filmben.. Pedig óriási. :)
K. bej.: Sajnos leszedték a filmet, itt egy részlet:
