Mi a legnagyobb ajándék, amit a párodnak és magadnak adhatsz? A szabadság. Már leírva is úgy tűnik, mint valami női weboldal 10 pontban összeszedett tanácsának egyike. Hogy ne akaszkodj rá a párodra, bla...
De én most kicsit másféle szabadságról írnék. A szabadságnak csak egy lépcsőfoka, ha elengeded a párodat valahova, pedig szeretnéd ha veled maradna, ha bízol benne, hogy nem csal meg ha nem veled van, ha nem akadsz ki, hogy későn jön haza.
Először magunkat kell felszabadítani. Nem egyszerű. Ugyanis ott kezdődik, hogy mi is vagy te igazából. Még. Mert itt most nem az ideálképre gondolok, amilyenné válni szeretnél, nem arra, milyennek lát mindenki, nem azokra az arcokra, miket másoknak mutatsz. Még csak nem is arra, amikor hétköznapi vagy. Hanem a legsötétebb oldalra. Pontosan azokra a szitokszavakra, amiket akkor mondasz magadban, ha mérges vagy, azokra a sötét gondolatokra, amikor fantáziálsz. Nézz szembe vele, pedig rémísztő. Nem szabad elnyomni. És itt most nem arra gondolok, hogy ha egy pillanatra beléd villan egy érzés a buszon, hogy azt az x embert leszúrnád, mert halálra idegesít, akkor fogj egy kést és tedd, meg. Isten ments, nem. De nézz szembe vele.
Ez te vagy. A zsigeri ember. Ösztönös, mint egy állat. Káosz felé törekvő, léha, hedonista, ölni képes, sokakkal szaporodni vágyó iszonyat. Itt és most fogod azt mondani, hogy "persze, tudom ezt". De belegondoltál mit jelent szembenézni vele? A legsötétebb részeddel? Vagy csak simán ilyenkor, amikor átélsz ilyesmit akkor, megrettensz, hogy jujj miket nem gondolok, jujj dehát én nem vagyok bűnöző és nem vagyok perverz.... stb. Holott kicsit mindenki az.
Aztán jön a párod. Légy őszinte. Képzeld el a legsötétebb pillanataiban. Valld be, hogy milyen. Mármint az ösztönös emberi létezésében. Csomó rosszat fogsz találni, de benned is van rengeteg ilyen rossz, ezért nem kell megijedni. Ezzel is nézz szembe.
De miért jó ez? Miért kell rémüldözni? Miért kell ezen szenvedni? Nem elég ha simán csak nem foglalkozom vele és kész?
Nem. Mert az ösztönös lényed a káosz felé törekszik. Orgia, gyilkosság, vajon miért ilyen népszerűek az ezeket a témákat érintő filmek? Az emberek ingerküszöbe már az egekben, csak ilyennel váltható ki a film közbeni izgalom, érdeklődés. Két gyilkolás közt egy reklám valami ételről és máris helyben vagyunk. Ölni és enni. Ez iszonyat. A média iszonyat. De az emberi iszonyatból indul ki. Ezt kajáljuk. Egyrészt mert ezt kajáltatják, másrészt, mert zsigeri lények is vagyunk.
Nade. Visszatérve oda, hogy hol itt a szabadság. A szabadság ott van, hogy a-z-ig látod a másikat miben jó és miben rossz. És minden, ami rossz benne, az abból fakad, hogy ember. Hogy gyarló. Olyan ez a része, mint valami szörnyeteg. És valld be, meglennél ezen része nélkül. Mennyivel szebb lenne a világ. De ez is az ő része. És vajon leástál elég mélyre? Tudod a legsötétebb gondolatait? Nem baj, ha nem. De sejtened kell. És a legteljesebb mértékben elfogadnod. A szörnyet is szeretned kell benne (és itt most egy Li-től kapott regény jutott az eszembe, ahol kb így fogalmaz a nő), ha az egész embert szeretni akarod.
Hogy nem megy? Gondolj a saját árnyaidra. Nem az lenne a legnagyobb szabadság, ha egyszer a kedves szeretett párod szemernyi harag nélkül mosolyogva, elfogadóan mondaná ki rólad azok a tulajdonságokat, amiktől megrettensz magadban, amiket magad előtt sem mernél bevallani? Egy ilyen meglehetősen sokkoló, megbotránkoztató ám teljesen szeretetteljes, tökéletesen elfogadó reakció után azt éreznéd... Végtelenül szabad vagy.
Emberi mivoltodban, intim szférádban.
Hozzáteszem, ezt én így gondolom. És mikor néha megtapasztalom, akkor felszabadulok, szárnyalok. A legjobb amit tehetek a másikkal az a tükör. Meg kell mutatni neki a tükröt, de úgy, hogy jelezzem, tetszik, amit benne látok. Ezáltal felszabadítom mindenféle kényszeresség alól, megszabadítom az arcaitól, a kötelező magatartásoktól.
Úgy érzem mi őszintén merünk egymás előtt a leghülyébbek is lenni. Ez persze időnként sikítással, ordítással, verekedéssel :), nevetéssel és öleléssel jár, de nálunk szabadság van.
Két Lamb klip, mert tetszik:
