Ma van a szülinapod és egy kis meglepetéssel készülök.

Napokban rendezgettem a gépemen a zenéket és akkor akadtam rá a régi zenékre, amiket annak idején az alapján rendszereztem, hogy melyik hónapban mit hallgattam. És gondoltam kicsit összegyüjtöm a zenei emlékeimet rólad, persze csak a legemlékezetesebbeket, a zenei mérföldköveket, a lényegi bolygókat az univerzumunkban.

Íme a zenei térképünk a kezdetekről: (nem biztos, hogy időrendben lesz)

Guns 'n' Roses: Patience

Annak idején emlékszem fecnikre voltam tépve, Te meg úgy jöttél őszintén és tisztán, nem volt csalás és játszmázás. Csak Te magad. Nagyon rendes voltál, vígasztaltál, meghallgattál. És ez akkor nekem mindennél jobban esett. Végre egy ember az embertelenségben. Aztán jártam hozzád tanulni meg létezni. Kiderült, hogy mindketten nagyon szeretjük ezt a számot és ültünk egymás mellett, mindenki a magáét olvasgatta és amíg szoktuk egymás csendjét ez szólt:

"Said woman take it slow, and it'll work itself out fine
All we need is just a little patience"

Doors: The end

Jókat beszélgettünk a kocsmában és vadul zenegépeztünk. Erre a számra különösen beugrik az a hangulat, amit akkor éreztem. Valami finom készülődés. Pedig semmi szándékom nem volt, csak történtek a dolgok. Jó volt körülötted a feeling. Csak azt tudtam, hogy jól érzem magam Veled... és még valami...

"Can you picture what will be 
So limitless and free"

30Y: Sötét van

Elmentünk 3-asban (T-vel) 30Y koncertre és akkor te ott összeverődtél valami csajjal és előrementetek pörögni és nekem az nagyon nem volt mindegy. Annyira, hogy elpityeregtem magam erre a számra, hogy hát "na jó, akkor erről ennyit, vége van valaminek, ami el sem kezdődött, de mi is lett volna, hát semmi sem, nem is akartam, nem is lényeg, de miért is bőgök itt, tök mindegy, de akkor miért ilyen rossz ez??" :)

"sötét van akkor amikor vége van
rohadt sötét mer’ a szem csukva van
belül meg mindegy milyen fények égnek
súgd meg a terved én meg az enyémet"

The Cramberries: Linger

Erre a pillanatra tisztán emlékszem, amikor egy edénnyel a kezemben (rejtély, hogy került oda) kikísértelek a vonathoz. És akkor ott álltunk a vonatnál és indultál haza és... az a pillanat. Még nem voltunk együtt, még semmi sem volt... Te felszálltál, én meg elindultam haza és közben ezt hallgattam és szétáradt bennem... hogy ...

"But I'm in so deep 
You know I'm such a fool for you 
You got me wrapped around your finger 
Do you have to let it linger"

Placebo: Follow the cops back home

Valamikor belekezdtünk levelezésbe is és elküldted a verseidet, én meg elemzéseket írtam róla. Közben ezt (is) hallgattam hozzá, csak így szöveg nélkül, hogy a Te szavaidra tudjak koncentrálni. (Írtál rólam is és volt olyan is, amilyennek minden szavát csak én érthettem)

Metallica: Fade to black

Aztán hogy hogynem mégiscsak összeakadtunk egy estén végre, erre lassúztunk először. Utána még volt pár lassú Metallica is (Turn the Page, Mama said azt hiszem), saját kívánságodra. De azt az első ölelést sosem felejtem, az első fizikai ébredést, az első komolyabb kémiát és jóleső biológiát. (asszem más TTK-s tárgy nem fér már bele a témába :))

Amy Macdonald: This is the Life

Ezt nem kell magyarázni. :) Ez a "mi számunk". A hely, a kávék, reggelek, reggelik. És hogy:

"Where you gonna sleep tonight?" Hát Nálad... 

Innentől még 3 szám, amit már nem fogok nagyon kommentálni, mert szerintem nem is kell. :)

Mogwai: Fear Satan (A cím lényegtelen)

Leonard Cohan: I'm your man

Meiko: Fever 

(Eredetileg egy másik klippel akartam, de az talán félreérthető. Pedig azzal lenne az igazi, mert együtt néztük azt a filmet... Meg a pisztácia...:)  Itt van.)

Ezek után nincs vége az akusztikai mesénknek, de csak a kezdetekhez akartam visszatérni, visszavinni Téged is.

Nekem tök jó volt visszaemlékezni, remélem neked is, bár nem mindegyik zene jelent számodra is valamit, de azért a legtöbb neked is érdekes, emlékezetes azt hiszem.

De azért nagy szeretettel készítettem Neked!

Puszillak!

Avagy ahol szívesen laknánk. Ez egy erdészház jellegű lakás lenne. Erre ötletelek, hogy hogyan lehet az ő klasszikus ízlését összehozni az én eklektikusabb (mert van egy csomó egymáshoz nem illő kütyüm :) ), meg népművészeti stílusommal. Nyilván nem aktuális a kérdés, de ábrándozni szabad:

Ez utóbbinál a szőnyeget meggondolnám.

M szeretne olyan kandallót, ami a szoba közepén van, nyílt tüzű. Ezt persze nem tudom hogy lehet megoldani balesetveszély nélkül és úgy, hogy ne egy ormótlan kéménycső lógjon be a szoba közepébe. Nem sok olyat találtam, ami nem idétlenül néz ki és nem hiper-modern design-ú. 

1. Ez nem egészen olyan, de tök jó, csak kicsit sötét ez a kandalló-konyhapult. A környezet viszont stimmel:

2. Kicsit modernebb kialakítás, itt nem a lakás a lényeg

3. Ez is egy tűrhetőbb megoldás kandalló ügyben.

Csak akarok röviden erről is írni, mert végre jól sikerült. Kellemesen, hangulatosan, 5-ösben. Jó volt készülni rá, jó volt kiöltözni, jó volt Li-éket vendégül látni. Senki nem rúgott be, egész éjjel kajáltunk kétpofára, az összes szilveszteri babonás szabályt betartottuk. Egyedül a játékot hiányoltam belőle valamilyen formában, mert az ember nem lehet soha öreg hozzá szerintem és ilyenkor olyan jól tud esni valami ilyen.

De a legszebb pillanat az éjfélkor köszöntött be az újévvel együtt, és nem azért mert ez így romantikus, hanem csak úgy rámtört. :)

Kimentünk a térre koncertet hallgatni. Amikor beköszöntött az éjfél megszólalt a himnusz. M elkezdte hangosan énekelni, ami eleinte zavart, mert senki sem énekelte hangosan. :) És én meg bosszankodtam kicsit. Aztán ez a bosszankodás átcsapott valami oltári nagy érzésbe. Hogy mit is jelent Ő nekem. Nem tudom, hogy tűzijáték előtt vagy után volt, de megöleltük egymást, hogy boldog új évet kívánjunk és én meg elsírtam magam. Mert ez a 3. közös szilveszterünk és itt van mellettem és mennyi emléket cipelünk magunkkal egymásról és... nem akarok többet írni róla, mert a szavak nem olyanok. Szép volt.

Újév napján bepótoltuk a játékot, és Gershwin-t hallgattuk. Tudott valamit az ürge. Ilyen bohókás Poirot, Hófehérke, Tom és Jerry, Sissi hangulata van. Amolyan mesés, cigifüstös őrület. :) (Épp ezért magunkra emlékeztet.) 

7:29-tól tök jó (én mindig onnantól hallgatom)

"My body is like a lightning rod
Capsize me and douse me in your bay
A shiver of want, always
When you are on the tip of my tongue
In the back of your parked car
I could build a fort
And play all day
Between your lips and mine
Let's stay here forever"

:)

Elmentem meglátogatni M-et a munkahelyén és levideóztuk.  :D

(az asztal, a lézer, az optikai tükrök, vagy mik és a lézerszemüveg  tényleg stimmel.)