Váá, rettentően kínlódom - most éppen a reguláris nyelvekkel - keresztbe állnak az agytekervényeim. Ezért kikapcsolódásképpen, meg a szenvedésem jeleként, meg mert hátha kicsit mégis díjazod, összegyűjtöttem ide zenéket, amik tetszeni szoktak Neked (persze a szokásosakon kívül). Ezekre mindig felkapod a fejed és lelkesedsz érte. Aztán valamelyikért meg még jobban lelkesedsz. Egy-kettőnek szoktad kérdezni, mi a címe, ezért is kollektáltam ide ezeket. (van ilyen szó, hogy kollektál? :D)

Leonard Cohen: I'm your man

 
Ville Valo & Natalia Avelon: Summer Wine

 Urge Overkill: Girl You'll Be a Woman Soon


Sting: Englishman in New York


Takáts Eszter: Drága idő


Vad Fruttik: Forradalom


Creedence Clearwater Revival: Who'll Stop the Rain

 
Dinnyés József: Nézek és látok


Everlast: Stone in my Hand


Na most ennyi, majd folytatom. :) Hihi... Egész szép kis zenei panorámát készítettem...

Ezt meg én küldöm mindenkinek, akinek nincs kávé a közelében, mert olyan energia van ebben zenében, hogy majd felrobban tőle. A képet tessék ne nézni. De amúgy eszméletlen. Érdemes kakaón hallgatni és a szomszédoknak utána finom almás sütit vinni vigaszdíjként. :D

 

Készülés záróvizsgára, vagy mi a gyíkra, szóval újabb szobafogság.

Ezért aztán fel is jegyzek ide néhány látogatásra érdemes oldalt.

Hallgatni
(ilyen rádióadókat majd még keresek, nem kell agyalni azon, hogy mit hallgassak tanulás alatt és ilyenek csendülnek föl, hogy Radiohead, meg Verve
Multimédiai ínyencségek
(többek között jó ötletek a "mit filmezzünk" és "mit hallgassunk" témákra)
Nőcis-agyalni
(inkább ezt nézegesd, mint az iwiw kilépő oldalon ajánlott agyatlanságokat)

Hirtelen ennyi. Látszik, mennyire eszeveszetten tanulok... jajj

A mai nap száma: (jó ég tudja, miért, de vannak olyan számok, amik más hangulatomban hallgatva fele ennyit sem jelentenének, mint abban az adott állapotban. Ma ettől vagyok behalva, de tényleg nem tudom, miért. Hallgatom és totál szerelmesnek érzem magam. :) Hülye vagyok, biztos csak a 3 kávé dolgozik bennem)


 

Nálam nem kezdődhet el az új év a nélkül, hogy az első napján ne hallgatnék komolyzenei koncertet. Ez éppen úgy része a kis személyi hagyományaimnak, mint karácsonykor halászlét enni vagy márc. 15-ei műsort apuval közösen megnézni (ha mód van rá).
Szóval Strauss és Smetana: Moldvája nem maradhat el ilyenkor, természetesen csak számítógépről. Nagyon szuper lenne, ha egyszer majd újév első napján élőben ott lehetnék egy ilyen koncerten.

Boldog Új Évet!
(Ez a zene nekem Európáról szól, nehéz megmondani miért. A kultúra, a csodaszép tájak és városok, a tavak és folyók. Na meg ha már Moldva, akkor nekem inkább a Duna ugrik be. Ez a zene hazavisz és büszkeséggel tölt el. De jó lenne, ha több embert eltöltene ez az érzés: itthon vagyok és szeretek itthon lenni - hú, ez lehet, hogy túl nagy elvárás, a racionalitás fojtogató. De most kicsit szakadjunk ki!)

Már régóta akartam erről írni. Két nem egyszerű film következik. Kemény téma egy-egy család helyzetéről, akik olyan dolgokat kénytelenek elviselni, ami nem mindenkinek jut az életben. És épp ez a nagyszerű benne. Mert ők viselik. Mert a filmek nem lelombozóak, önsajnáltatóak, könnyáztatták. Hanem rettentően felemelőek. Mert a szereplői mérhetetlenül fantasztikus módon emberek bírnak maradni az embertelenségben. Mindkét film úgy teszi oda a fejedbe az IGEN-t hogy észre sem veszed, mert nem hivalkodik és feltűnősködik. Csak felkelsz a székből filmnézés után és mégis ez motoszkál a fejedben: igen. Nem feltétlenül a szó maga, sokkal inkább a rábólintás valamire, ami igaz és szép. És talán nem is a főszereplőkön döbben le leginkább az ember, hanem a családon, akik benne vannak, gyűri őket az élet rendesen és mégis... (mondjuk a Moonlight Mile főszereplőjét bírom nagyon)

A többit nézd meg:

Ma ünnepélyes keretek közt megszületett "gyermekem", melyet Diplomamunka néven kereszteltem. Rendkívül helyes (szép kötés, színes ábrák) és jó súlyban lévő (63 oldal) teremtmény lett.

Csak pár percig tarthattam a kezemben, de annál büszkébben és annál karikásabb szemekkel adtam át az illetékesnek.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS (ezeket így a dolgozatba nem tettem bele, ha nem baj)

- Köszönöm M-nek, aki elviselt, beszállt az agyalós részekbe, meg egyáltalán, hogy ez alatt az időszak alatt egy fedél alatt bírt élni velem, támogatott, segített, meghallgatott, igényeimet "ellátta" (durván hangzik, de hát "hozol vizet?" "persze" :)), tűrte az egyre szaporodó rendetlenséget és zokszó nélkül kerülgette annak tereptárgyait és engem, aki egy laptop társaságában szirénáztam az egyik sarokban.
- Köszönöm Ibi-nek, hogy zaklathattam utolsó-pillanatos sirám telefonokkal és csetelésekkel, de két gyerekrendező szövegelés között időt szánt rám, hogy elmondja, mindenki káposztafej úgyis :)
- Köszönöm Li-nek, akinek szintén lehet "sírni" a telefonba, meg el lehet vele menni fergeteges előlazító bulikra és mindenkit letáncolni a parkettől, meg mert különben is ő a legjobb barátnőm és kész :)
- Köszönöm Mkának, akinél lehetett írni "Magnifikát"-verziók hallgatása közepette a dolgozatot és mágneses hatszögek kölcsönadásával segítette munkám
- Köszönöm a szülőknek, akik hagytak nyugodtan lenni és munkálkodni a szobám magányában, amikor otthon voltam és mindenféle "eszi-eszi"-kel hozzájárultak fizikai erőnlétem megtartásához, na meg persze szorítottak és biztattak egész végig.
- Köszönet MCS-nek, akinek dolgozata az enyémnek a testévre (gyk.: a téma egyik egyedülállóan kompatibilis személye) és ezért segített az utolsó pillanatokban, átnézte a programomat
- Köszönöm Lv-nak és Mki-nek, akik társaságában utolsó napok estéjén alvássegítő sört lehetett legurítani és szurkolási energiát biztosítottak a melóhoz
- Köszönöm a fénymásolós néninek, aki az utolsó pillanatokban küzdött azért, hogy a képletek és ábrák szépen jelenjenek meg

- végül, de nem utolsó sorban köszönöm a témavezetőmnek, aki egy drága ember és hatalmas türelemmel, nyugodt, bíztató magatartásával és segítő ötleteivel erőt és lendületet adott a végkifejletig (nem stresszelt fölöslegesen).

És most következzék két ilyen totál lazulós zene két klasszikustól, mert most pihi van.
Juhúúúúú!!!